<?xml version="1.0" encoding="utf-8"?>
<rss version="2.0" xml:base="http://www.gluon.hu" xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/">
<channel>
 <title>Gluon - </title>
 <link>http://www.gluon.hu</link>
 <description></description>
 <language>hu</language>
<item>
 <title>Drupal adatbázis migráció MySQL-ről Postgresql-re</title>
 <link>http://www.gluon.hu/drupal_mysql_pgsql_migration</link>
 <description>&lt;div class=&quot;wiki-content&quot;&gt;&lt;p&gt;Költözik a céges infrastruktúra. Előfordul az ilyen. Sőt az is előfordul, hogy az adatbázis szerver típusa is változik. Jelen esetben MySQL-t cseréljük Postgresql-re. A váltásnak kismillió oka van, de erről majd máskor. Most arra vállalkozom, hogy bemutassam lépésről lépésre, hogyan lehet egy működő Drupal portált átköltöztetni ilyen feltételek mellett.
&lt;/p&gt;&lt;/div&gt;&lt;p&gt;&lt;a href=&quot;http://www.gluon.hu/drupal_mysql_pgsql_migration&quot;&gt;tovább&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;</description>
 <comments>http://www.gluon.hu/drupal_mysql_pgsql_migration#comment</comments>
 <category domain="http://www.gluon.hu/taxonomy/term/15">web</category>
 <pubDate>Thu, 19 Apr 2007 14:59:26 +0200</pubDate>
 <dc:creator>Szalai Ferenc</dc:creator>
 <guid isPermaLink="false">66 at http://www.gluon.hu</guid>
</item>
<item>
 <title>Hálózat tervezés - biztonsági szempontok</title>
 <link>http://www.gluon.hu/halozat_tervezes_bizonsag</link>
 <description>&lt;div class=&quot;wiki-content&quot;&gt;&lt;h2&gt; Bevezető &lt;/h2&gt;
&lt;p&gt;A hálózatok tervezése összetett feladat. Itt most csak egyetlen szemponttal, a &lt;b&gt;biztonsággal&lt;/b&gt; foglalkozunk és csak a legfontosabb tudnivalók összefoglalására törekszünk. Ezen kívül fontos persze a teljesítmény, a skálázhatóság és a karbantarthatóság is. Ezekre majd visszatérünk később.
&lt;/p&gt;&lt;/div&gt;&lt;p&gt;&lt;a href=&quot;http://www.gluon.hu/halozat_tervezes_bizonsag&quot;&gt;tovább&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;</description>
 <comments>http://www.gluon.hu/halozat_tervezes_bizonsag#comment</comments>
 <category domain="http://www.gluon.hu/infra">Infrastruktúra</category>
 <enclosure url="http://www.gluon.hu/files/peldanet.png" length="7182" type="image/png" />
 <pubDate>Sat, 07 Apr 2007 11:44:28 +0200</pubDate>
 <dc:creator>lajbi</dc:creator>
 <guid isPermaLink="false">51 at http://www.gluon.hu</guid>
</item>
<item>
 <title>AJAX válasz adattípusok: XHTML, XML, vagy JSON?</title>
 <link>http://www.gluon.hu/ajax_response</link>
 <description>&lt;div class=&quot;wiki-content&quot;&gt;&lt;p&gt;Egy AJAX alapú projekt tervezése közben merült fel a kérdés: milyen adatformátumban utazzanak az adatok a kliens és a szerver között? Ennek kapcsán megpróbálom összefoglalni a legelterjedtebb megoldásokat (XHTML, XML, JSON, SOAP) és bemutatni előnyüket, hátrányukat.
&lt;/p&gt;&lt;/div&gt;&lt;p&gt;&lt;a href=&quot;http://www.gluon.hu/ajax_response&quot;&gt;tovább&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;</description>
 <comments>http://www.gluon.hu/ajax_response#comment</comments>
 <category domain="http://www.gluon.hu/swdevelopment">Szoftverfejlesztés</category>
 <category domain="http://www.gluon.hu/taxonomy/term/15">web</category>
 <enclosure url="http://www.gluon.hu/files/ajax-response.tar.gz" length="14170" type="application/gzip" />
 <pubDate>Tue, 15 Aug 2006 22:07:47 +0200</pubDate>
 <dc:creator>Szalai Ferenc</dc:creator>
 <guid isPermaLink="false">42 at http://www.gluon.hu</guid>
</item>
<item>
 <title>Web alkalmazások Python nyelven - alapok</title>
 <link>http://www.gluon.hu/node/41</link>
 <description>&lt;div class=&quot;wiki-content&quot;&gt;&lt;p&gt;Habár a legnagyobb népszerűségnek a PHP nyelv örvend a web alkalmazások készítésekor, a Python legalább olyan hatékony nyelv lehet erre a feladatra. Külön öröm, hogy akárcsak a PHP esetén a Python nyelvhez is van Apache modul, ami lehetővé teszi, hogy egy beépített értelmezővel hajtassuk végre az alkalmazások. Ez a modul a &lt;a href=&quot;http://www.modpython.org/&quot;&gt;ModPython&lt;/a&gt;. Ebben az írásban röviden bemutatom, hogyan lehet egyszerű web alkalmazásokat fejleszteni ennek az Apache modulnak a segítségével.
&lt;/p&gt;&lt;/div&gt;&lt;p&gt;&lt;a href=&quot;http://www.gluon.hu/node/41&quot;&gt;tovább&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;</description>
 <comments>http://www.gluon.hu/node/41#comment</comments>
 <category domain="http://www.gluon.hu/taxonomy/term/11">Python</category>
 <category domain="http://www.gluon.hu/swdevelopment">Szoftverfejlesztés</category>
 <pubDate>Mon, 14 Aug 2006 20:16:16 +0200</pubDate>
 <dc:creator>Szalai Ferenc</dc:creator>
 <guid isPermaLink="false">41 at http://www.gluon.hu</guid>
</item>
<item>
 <title>Xubuntu telepítése</title>
 <link>http://www.gluon.hu/xubuntu_install</link>
 <description>&lt;p&gt;Kezem ügyébe került egy régi számítógép (Pentium III 700Mhz, 256MB RAM, 20GB IDE merevlemez). A gazdája kapott új, szebb, jobb gépet de ezt is szeretné használni alapvetően levelezési, böngészési célokra, viszont szeretne megszabadulni a vírusoktól, valamint szeretné ha gyorsabb is lenne gépe. &lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Némi tanakodás után úgy döntöttem, hogy az &lt;a href=&quot;http://www.ubuntu.com&quot;&gt;Ubuntu&lt;/a&gt;val próbálkozom. Sok jót hallottam róla. Azonnal kiderült azonban, hogy a &lt;a href=&quot;http://www.gnome.org&quot;&gt;Gnome&lt;/a&gt; felület kicsit több memóriát igényel, mint amennyi nekem van. Némi keresgélés után rátaláltam az &lt;a href=&quot;http://www.xubuntu.org&quot;&gt;Xubuntu&lt;/a&gt; változatra, ami a Gnome helyett az &lt;a href=&quot;http://www.xfce.org&quot;&gt;XFCE 4&lt;/a&gt; rendszert használja, ami első közelítésben megfelel a kívánalmainknak. Nézzük, mit sikerült kihozni belőle.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;a href=&quot;http://www.gluon.hu/xubuntu_install&quot;&gt;tovább&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;</description>
 <comments>http://www.gluon.hu/xubuntu_install#comment</comments>
 <category domain="http://www.gluon.hu/office">Iroda</category>
 <enclosure url="http://www.gluon.hu/files/user-admin.png" length="64817" type="image/png" />
 <pubDate>Sat, 22 Jul 2006 14:44:32 +0200</pubDate>
 <dc:creator>Szalai Ferenc</dc:creator>
 <guid isPermaLink="false">35 at http://www.gluon.hu</guid>
</item>
<item>
 <title>DNS benchmark</title>
 <link>http://www.gluon.hu/dns_benchmark</link>
 <description>&lt;div class=&quot;wiki-content&quot;&gt;&lt;p&gt;Belelendültem a teljesítmény-tesztelésbe. Mivel nem találtam komolyabb összehasonlító táblázatot és konkrét benchmark programot sem authoritativ DNS-szerverekre, így az OpenBenchPack projekt keretében készítettem pár python programot erre a feladatra. Továbbá, ha már így alakult mérést is készítettem velük a Debian Sid terjesztésben elérhető összes DNS szerverrel és különféle backendekkel.
&lt;/p&gt;&lt;/div&gt;&lt;p&gt;&lt;a href=&quot;http://www.gluon.hu/dns_benchmark&quot;&gt;tovább&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;</description>
 <comments>http://www.gluon.hu/dns_benchmark#comment</comments>
 <category domain="http://www.gluon.hu/infra">Infrastruktúra</category>
 <pubDate>Fri, 23 Jun 2006 18:12:50 +0200</pubDate>
 <dc:creator>Szalai Ferenc</dc:creator>
 <guid isPermaLink="false">24 at http://www.gluon.hu</guid>
</item>
<item>
 <title>A natív kód vége?</title>
 <link>http://www.gluon.hu/language_benchmark</link>
 <description>&lt;div class=&quot;wiki-content&quot;&gt;&lt;p&gt;A minap jelent meg egy cikk a &lt;a href=&quot;http://ask.slashdot.org/article.pl?sid=06/06/12/2044245&amp;from=rss&quot;&gt;Slashdoton&lt;/a&gt;, amiben a szerző arra a kérdésre próbál választ kapni, hogy vajon a natív kódot generáló programozási környezetek, mint például a C, C++, Fortran, Ada stb. háttérbe fognak-e szorulni (ha már nincsenek is abban) az értelmezett (interpreter) nyelvekkel szemben. Különös tekintettel arra, hogy a JIT (Just-in-time) fordítók igen jó eredményeket tudnak felmutatni. A kérdéshez adalékként végeztem egy-két egyszerű teljesítmény tesztet az alábbi nyelvekkel: C, Java, python, php, perl, ruby. 
&lt;/p&gt;&lt;/div&gt;&lt;p&gt;&lt;a href=&quot;http://www.gluon.hu/language_benchmark&quot;&gt;tovább&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;</description>
 <comments>http://www.gluon.hu/language_benchmark#comment</comments>
 <category domain="http://www.gluon.hu/swdevelopment">Szoftverfejlesztés</category>
 <enclosure url="http://www.gluon.hu/files/lang_bench.tar.gz" length="27979" type="application/gzip" />
 <pubDate>Thu, 15 Jun 2006 13:33:29 +0200</pubDate>
 <dc:creator>Szalai Ferenc</dc:creator>
 <guid isPermaLink="false">18 at http://www.gluon.hu</guid>
</item>
<item>
 <title>LDAP és DNS együttműködése</title>
 <link>http://www.gluon.hu/ldap_dns</link>
 <description>&lt;h3&gt;Tartalom&lt;/h3&gt;
&lt;p&gt;&lt;a href=&quot;&quot;&gt;Bevezető&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;
&lt;a href=&quot;http://www.gluon.hu/ldap_dns?page=0,1&quot;&gt;BIND9 és az LDAP sdb&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;
&lt;a href=&quot;http://www.gluon.hu/ldap_dns?page=0,2&quot;&gt;PowerDNS LDAP backenddel&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;
&lt;a href=&quot;http://www.gluon.hu/ldap_dns?page=0,3&quot;&gt;LDAP DNS helyett&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
&lt;h4&gt;Bevezető&lt;/h4&gt;
&lt;p&gt;Az IT Infrastruktúra egyik meghatározó komponense a domainnév-szolgáltatás (DNS). Az eredeti célkitűzésnek megfelelően, az alábbiakban azt vesszük sorba, hogyan lehet és érdemes a DNS-kiszolgáló konfigurációs adatait névtárból (LDAP alapú adatbázis) venni. Megnézzük, hogy a legnépszerűbb DNS-kiszolgáló, a BIND 9, hogyan integrálható egy LDAP szerverrel, illetve megvizsgáljuk, milyen alternatív megoldások léteznek.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;a href=&quot;http://www.gluon.hu/ldap_dns&quot;&gt;tovább&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;</description>
 <comments>http://www.gluon.hu/ldap_dns#comment</comments>
 <category domain="http://www.gluon.hu/infra">Infrastruktúra</category>
 <category domain="http://www.gluon.hu/taxonomy/term/7">LDAP</category>
 <enclosure url="http://www.gluon.hu/files/dnszone.schema" length="5418" type="application/octet-stream" />
 <pubDate>Mon, 05 Jun 2006 15:45:03 +0200</pubDate>
 <dc:creator>Szalai Ferenc</dc:creator>
 <guid isPermaLink="false">11 at http://www.gluon.hu</guid>
</item>
<item>
 <title>LDAP bevezető, elmélet</title>
 <link>http://www.gluon.hu/ldap_intro</link>
 <description>&lt;h3&gt;Tartalom&lt;/h3&gt;
&lt;p&gt;&lt;a href=&quot;&quot;&gt;Bevezető&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;
&lt;a href=&quot;http://www.gluon.hu/ldap_intro?page=0,1&quot;&gt;LDAP információs modell&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;
&lt;a href=&quot;http://www.gluon.hu/ldap_intro?page=0,2&quot;&gt;LDAP séma&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;
&lt;a href=&quot;http://www.gluon.hu/ldap_intro?page=0,3&quot;&gt;LDAP vs. SQL&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
&lt;h4&gt;Bevezető&lt;/h4&gt;
&lt;p&gt;Abban a pillanatban, hogy egy IT infrastruktúrában egynél több rendszerkomponens (számítógép, hálózati eszköz stb.) jelenik meg, amiken felhasználói azonosítást kell végezni, azonnal felmerül az igény, hogy ezt a feladatot központosított módon oldjuk meg. A központi nyilvántartás mindenképpen valamilyen adatbázisra kell, hogy épüljön, mely tartalmazni fogja a felhasználók  természetes adatait (név, cím, telefonszám stb.), a biztonságos azonosításhoz szükséges adatokat (jelszó, publikus kulcs stb.) ill. néhány alkalmazás-specifikus paramétert. Vajon melyik a legalkalmasabb megoldás erre a feladatra?&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;a href=&quot;http://www.gluon.hu/ldap_intro&quot;&gt;tovább&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;</description>
 <comments>http://www.gluon.hu/ldap_intro#comment</comments>
 <category domain="http://www.gluon.hu/infra">Infrastruktúra</category>
 <category domain="http://www.gluon.hu/taxonomy/term/7">LDAP</category>
 <enclosure url="http://www.gluon.hu/files/gluon_ldap_intro1.png" length="12269" type="image/png" />
 <pubDate>Mon, 29 May 2006 08:15:50 +0200</pubDate>
 <dc:creator>Szalai Ferenc</dc:creator>
 <guid isPermaLink="false">9 at http://www.gluon.hu</guid>
</item>
</channel>
</rss>
