Egy AJAX alapú projekt tervezése közben merült fel a kérdés: milyen adatformátumban utazzanak az adatok a kliens és a szerver között? Ennek kapcsán megpróbálom összefoglalni a legelterjedtebb megoldásokat (XHTML, XML, JSON, SOAP) és bemutatni előnyüket, hátrányukat.
Habár a legnagyobb népszerűségnek a PHP nyelv örvend a web alkalmazások készítésekor, a Python legalább olyan hatékony nyelv lehet erre a feladatra. Külön öröm, hogy akárcsak a PHP esetén a Python nyelvhez is van Apache modul, ami lehetővé teszi, hogy egy beépített értelmezővel hajtassuk végre az alkalmazások. Ez a modul a ModPython. Ebben az írásban röviden bemutatom, hogyan lehet egyszerű web alkalmazásokat fejleszteni ennek az Apache modulnak a segítségével.
A minap jelent meg egy cikk a Slashdoton, amiben a szerző arra a kérdésre próbál választ kapni, hogy vajon a natív kódot generáló programozási környezetek, mint például a C, C++, Fortran, Ada stb. háttérbe fognak-e szorulni (ha már nincsenek is abban) az értelmezett (interpreter) nyelvekkel szemben. Különös tekintettel arra, hogy a JIT (Just-in-time) fordítók igen jó eredményeket tudnak felmutatni. A kérdéshez adalékként végeztem egy-két egyszerű teljesítmény tesztet az alábbi nyelvekkel: C, Java, python, php, perl, ruby.